Gyengénlátó verzió

Sztájk esetén

 

Már-már világszerte általános jelenség egy-egy repülőtéri sztrájk. Kellemetlen, bosszantó, ráadásul anyagilag is megrövidítheti az utast. A jogi útvesztőben azonban nem egyszerű eligazodni. Ráadásul az érintett cégek sokszor el is mulasztják tájékoztatni a jogairól az utast, s ilyenkor még azt sem tudjuk, egyáltalán mi az, ami ténylegesen jár.

Először is érdemes tudni, hogy a repülõjegy maga a szerződés a légitársaság és az utas között. Azon minden esetben az utas és a légitársaság neve áll, s így a légitársaság felel a késésekért, vagyis nála tudjuk érdekeinket érvényesíteni, attól függetlenül, hogy a jegyet önmagában vagy utazási csomag részeként egy utazási irodánál foglaltuk le és fizettük be. Mivel az ügyletben az utazási iroda közvetítõként részt vesz, egy nemzetközi egyezmény szerint korlátozottan ugyan, de ő is tartozik felelõsséggel. Ha a késés miatt az utazási csomag egyéb szolgáltatásai sérülnek, akkor az utazási irodától követelheti az utas a kártérítést, ennek a mértéke korlátozott, a montreali egyezmény alapján legfeljebb 4100 SDR (1 SDR = kb. 1,15 euró).

Ha a légitársaság az utas kérésének nem tesz eleget, ellene csak az utas léphet fel, hiszen ő állt vele szerződésben. Amennyiben a késést/törlést egy szakszervezet sztrájkja okozta, az utas akkor is csak a légitársasággal szemben léphet fel, mivel a szakszervezet általa nem vonható felelősségre. Fontos tudni azt is, hogy sztrájk esetén is ugyanaz az uniós, 261/2004-es EK-rendelet tesz igazságot, amelyik a késés és járattörlés esetén az utasnak kötelezően biztosítandó szolgáltatásokat vagy a fizetendő kártalanítás mértékét meghatározza. Vagyis, akármi is a kiváltó ok, sztrájk vagy meghibásodás, a légitársaságoknak az utas felé ez alapján kell eljárniuk.

Ennek megfelelően, ha a gép akár a légitársaság saját hibájából, akár rajta kívül álló okokból, de két óránál többet késik, minden légiutasnak jár frissítő, a napszaknak megfelelő étkezés, illetve két telefonhívás. Ha az utasoknak éjszaka vagy hosszasan kell várakozniuk, a légitársaság szállás biztosítására is köteles. Ezek a jogok minden esetre érvényesek, és nem keverendők össze a kártalanítással. Utóbbi csak járattörlés vagy a beszállás megtagadása, illetve túlfoglalás esetére vonatkoznak. Ilyenkor 250, 400, illetve 600 euró megfizetésére kötelezhető a légitársaság.

Késésnél és járattörlésnél általában más járatra történő átfoglalást vagy a repülőjegy árának visszafizetését ajánlják fel, de ilyenkor kártérítés és kártalanítás is jár. Már hazánkban is több per zajlik ennek megtagadása miatt. Ahhoz, hogy értsük a döntések folyamatát, a jogi hátteret sem árt ismerni. Az ide vonatkozó rendelet úgy fogalmaz, hogy a légitársaság akkor mentesül e kötelezettsége alól, ha a járattörlésre vagy a beszállás megtagadására olyan rendkívüli körülmény miatt kerül sor, amit a társaság minden ésszerű intézkedés ellenére sem tudott elkerülni. Azt viszont, hogy mi minősül ésszerűnek, a rendelet nem részletezi. A rendkívüli körülmény fogalma sem egyértelmű, de biztosan ide sorolandó a politikai bizonytalanság, a repülésbiztonsági esemény vagy a sztrájk, ha az hátrányosan befolyásolja a légitársaság működését.

Külön kell választani a kártalanítás és a kártérítés fogalmát is. A kártalanítás a fent említett 250, 400 és 600 euró, ez az, ami törlés vagy beszállás megtagadása estén jár. Ezen felül, ha például az utast a járat törlése miatt komoly, bármilyen más (vagyoni vagy nem vagyoni) kár is érte, kártérítési követeléssel is élhet, 4100 SDR-ig. A kárt viszont az utasnak kell bizonyítania. Ha a légitársaság előre tud a sztrájkról, illetve arról, hogy az veszélyeztetheti a járatok indulását, tájékoztatnia kell az utast. Ha ezt a tervezett indulásnál több mint 14 nappal korábban megteszi és felajánl egy másik lehetőséget, mentesül a kártérítési kötelezettség alól. A kártalanítás mértéke 50 százalékkal csökken, ha a repült távolság függvényében csak 2-3-4 órával később érkezik meg az utas az eredetileg tervezetthez képest. Ha viszont az utas csak a reptéren szembesül a törléssel, a légitársaságnak adott esetben vissza kell fizetnie a jegy teljes árát. Amennyiben utasként nem tudunk érvényt szerezni jogainknak, fordulhatunk a fogyasztóvédelemhez, ám a jogász hatékonyabbnak és gyorsabbnak látja, ha ügyvéd segítségét kérjük

Forrás: Turizmus Panoráma